Tokaj A tokaji bor igazi varázsa: terroir, talaj és mikroklíma
A tokaji az egyik legrégebbi, 1737-ben szabályozott zárt borvidék Európában. Talaj, klíma és szakértelem – ennek a hármasa garantálja az aranysárga aszú évszázadok óta tartó diadalmenetét.
Mit jelent a Botrytis cinerea és a tokaji mikroklíma?
A több mint ezeréves bor- és szőlőkultúra különlegesen összetett, vulkáni eredetű talajra épül, amelyben riolit, andezit, tufa, zeolit, nyirok és lösz keveredik. A Zempléni-hegység, a Tisza és a Bodrog találkozásában kialakult mikroklíma ideális feltételeket teremt a nemes rothadás (Botrytis cinerea) folyamatának, amely a tokaji aszú igazi esszenciáját adja. Az évszázadok során felgyűlt tudás és tapasztalat pedig a szőlőtermesztés szellemi fellegvárává tette a borvidéket. A nemes rothadás egy olyan biológiai folyamat, amely során a szőlőszemek víztartalma anélkül csökken, hogy a héj teljesen felrepedne, vagy a bogyó tartalma kifolyna. A cukrok, savak és aromák viszont ennek köszönhetően még jobban összesűrűsödnek az apró szőlőszemekben. A leghíresebb termőterületeket – így például a Mád határában található Szent Tamás-dűlőt – belepő őszi, ködös reggelek és a napsütéses délutánok váltakozása teremtenek ideális terepet a penészgomba jótékony ténykedésének.
22 millió évig formálódott – ma a vizet és a hőt is magába szívja
De menjünk egy kicsit még lejjebb! A tokaji borok karakterét alapvetően a vulkáni altalaj határozza meg. Jó munkához idő kell: a miocén korban, 22 millió éven keresztül rakódtak le a riolitból, andezitből és tufából felépülő kőzetek. Ezeket helyenként lösz, nyirok és agyagos rétegek fedik be.
A rendkívül változatos, akár néhány száz méteren belül is eltérő talajszerkezet kulcseleme a zeolit, ami természetes szivacsként működik. Képes megkötni a vizet és a tápanyagokat, a szőlőtöveket folyamatosan táplálva. A vulkáni talaj kiváló hőmegtartó képességgel is bír. A nap melegét pedig az éjszaka folyamán lassan párologtatja ki magából, hozzájárulva a szőlőszemek egyenletes éréséhez.
Túrák a Tokaji Kopasz-hegyen és a Megyer-hegyi tengerszemnél
A klíma és a talaj együttese olyan első osztályú termőhelyeket alakított ki, mint a dél-délkeleti fekvésű, Mád szomszédságában található Szent Tamás-dűlő. Nevét egykori kápolnájáról kapta, és már a 18. században is prémium szőlőtermő vidéknek számított – ez azóta sem változott.
Kihagyhatatlan látványosság a tokaji borvidék ikonikus szimbóluma, a Tokaji Kopasz-hegy a Bodrog és a Tisza ölelésében. A hegy belsejébe, a tufába vájt pincék és alagútrendszerek, illetve a lenyűgöző panoráma látványos kirándulóhellyé is teszik a vidéket.
Ha egy könnyű túrára vágyunk, kiránduljunk a Megyer-hegyi tengerszemhez, Sárospatak közelébe! Az itteni bányagödrökben kialakult tavat meredek, helyenként 70 méter magas riolittufa sziklafalak övezik, igazán festői és magasztos jelleget adva a tájnak.
