Látnivaló Sárospatak Rákóczi-vár

Összeesküvés, mérgezés, fejedelmi korona, titkos tanácskozások. A Sárospataki vár történelme tele van regényes fordulatokkal. Az 1500-as évektől kiépülő várkastély a régió legjelentősebb főúri központja és erődítménye volt, és idővel Északkelet-Magyarország kulturális központja is lett. A Mohácsi vész után a Perényi család már kihalt nádori ágának tulajdonává vált, a családból utolsó tulajdonosa Perényi Péter. A főúr a korabeli pletykák szerint legendásan féltékeny volt, halála közeledtével megmérgeztette feleségét, hogy ne lehessen soha többé másé. A híres egri várvédő, Dobó István özvegye és gyermekei kapták meg a várat. Lánya, Krisztina titokban Balassi Bálint felesége lett, akivel meg is szállták a várat, de a fellármázott lakosság még aznap este elűzte őket. A Perényiek után Dobó Ferenc, Krisztina testvére építette át a várat. A legnagyobb építkezések és a vár fénykora is kétségtelenül a Rákócziak idejére esik.

A Dobó örökös Lórántffy Zsuzsanna hozományaként került a fejedelmi család birtokába a vár, 1616-tól közel 100 éven át voltak urai a birtoknak. II. Rákóczi Ferenc képmásával együtt a vár az 500 forintos bankjegyünk hátoldalára is felkerült.

I. Rákóczi György nem sokkal esküvője után jelentős építkezésbe kezdett, így hamarosan Sárospatak lett a Rákóczi család székhelye. Itt fogadták Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet az u.n. Bokályos-házban, amihez a csempéket Törökországból hozatták. Ekkor épült a Lórántffy loggia, és megerősítették a vár falait is. Unokájuk, I. Rákóczi Ferenc Patakon 1666-ban kötött házasságot Zrínyi Ilonával. A rangos esemény során a Wesselényi-féle szervezkedésben részt vevő főurak a Sub Rosa szobában tanácskoztak és tervezték a Habsburg ellenes felkelést. A terem ernyőszerű boltozatát középen rózsa formájú stukkó díszíti. A sub rosa jelentése: a rózsa alatt, az esemény után átvitt értelmezést is kapott: titkosan a mai jelentése. 

A vár következő ura, II. Rákóczi Ferenc 1703-tól 8 éven át küzdött a Habsburg-ház ellen az általa vezetett szabadságharcban. A vár falai között tartották 1708-ban a kor egyik jelentős országgyűlését is.

A vár máig talán leglátványosabb épülete a szinte szabályos kocka hasáb formájú Vöröstorony, amely emeletről emeletre megidézi a 17-18. századi főúri életforma hétköznapjait és rendkívüli eseményeit. Megtudhatjuk, hogyan tárolták a gabonát, látható a 22 méter mély, sziklába vésett kút, ahonnan a vizet nyerték. Beállhatunk őrségbe a lőréses körüljáróba vagy a „kerengőbe”, benézhetünk a Perényiek ebédlőpalotájába vagy a Rákócziak fogadótermébe. A kincstár helyiségét az 1800-as években kápolnává alakították, amelyet a város szülöttjének, Árpádházi Szent Erzsébetnek a tiszteletére szenteltek fel.

1642-ben a Vöröstornyot a palotaszárnnyal összekötötték, és így épült meg a Lorántffy loggia, Magyarország leggyönyörűbb reneszánsz lépcsőháza, amelynek névadója a vár nagyasszonya, Erdély fejedelemasszonya, Lórántffy Zsuzsanna. A loggia változatlan formájában áll a mai napig.

A sárospataki várban ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik. A Vöröstorony kiállítása a 16-17. századi főúri életmódot mutatja be, a palotaszárnyakban a Rákóczi család történetét ismerhetjük meg. A vár udvarán részlegesen rekonstruált ágyúöntő műhely Európa-szerte páratlan technikatörténeti látványosság.